Maglod Online

Évszámokkal nehéz lefesteni az ünnep történetét, a kronológiai összeállítás az átláthatóságot segíti. Közelebb juthat augusztus 20. megértéséhez a középkortól napjainkig.

Középkor

1038. aug. 15.: István király temetése

1222: Aranybulla rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását

Újkor

1541: török támadás után tisztázatlan körülmények között eltűnik a Szent Jobb Székesfehérvárról
1590: Raguzában (ma Dubrovnik, Horvátország) tűnik fel a Szent Jobb
1686: XI. Ince pápa rendelkezik Szent István és Buda visszafoglalásának ünnepéről
1771: XIV. Benedek pápa megszünteti Szent István augusztus 16-án tartott katolikus ünnepét
1771: Raguzából Mária Terézia közbenjárásával Budára kerül a Szent Jobb
1771: Mária Terézia elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, valamint rendelkezik arról, hogy az ereklyét évente hat alkalommal lehet közszemlére helyezni
1818: első Szent Jobb körmenet a budai várban
1849-1859: Bach-rendszer alatt tilos a körmenet megtartása
1860: tíz éves szünet után ismét megtartják a Szent Jobb körmenetet
1891: munkaszüneti napnak nyilvánítják Szent István ünnepét

1900: évek eleje Darányi Ignác földművelési miniszter mozgalmat indít az aratóünnepségek újraélesztése érdekében

Rövid 20. század és ezredforduló

1919-1944 Horthy-rendszerben nemzeti ünneppé válik a korábban katolikus ünnep

1926: először rendezik meg a Szent István hetet
1927: első tűzijáték a Gellérthegyről
1928: budapesti Szabadság téren felavatják az ereklyés országzászlót
1928: sokgyermekes anyák első kitüntetése augusztus 20-án
1931: megalakul a Gyöngyösbokréta, a hivatalos ünnepség rendszeres fellépője
1942. aug. 20.: Horthy István, a kormányzó fiának repülőszerencsétlensége
1943. aug. 20.: első Horthy István sportvándordíj átadása
1945: az elhurcolt Szent Jobb visszakerül Magyarországra
1946. aug. 20.: átadják az újjáépített Szabadság hidat
1948: Szent István helyett az új kenyér ünnepének nevezik át a napot
1949. aug. 20.: hatályba lép az alkotmány, később a hivatalos állásfoglalás az ünnepet az alkotmány napjának (népköztársaság ünnepe) minősíti
1950: első alkalommal tüntetik ki a kiváló és az érdemes művészeket
1950: körmenet betiltása
1953. aug. 20. : átadják a Népstadiont
1966: ismét az ünnepi program része a tűzijáték
1967. aug. 20.: első debreceni virágkarnevál
1986: első mesterségek ünnepe a budai várban
1989: negyven év után ismét megrendezik a Szent Jobb körmenetet a Bazilikánál
1991: törvénybe iktatják augusztus 20., mint hivatalos állami ünnepet
1996: ismét átadják a kiváló és érdemes művész elismeréseket
2000: ortodox szenté avatják István királyt
2000. aug. 20. –2001. aug. 20.: millenniumi év
2002: árvíz miatt későbbre halasztják az ünnepi programokat

(unnep.eu)

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja.

István királyunk 975-ben született Esztergom várában, Vajk néven. Tizennégy éves korában keresztelték meg, ekkor kapta az István nevet.

Huszonkét éves korában, apja halála után, Istvánra szállott az ország kormányzása. 997-ben keresztény szertartás szerint avatták fejedelemmé. 1000. december 25-én koronázták királlyá Esztergomban.

István a pápától apostoli hatalmat kapott, így az egyházszervezésben és a püspökök kinevezésében szabadkeze volt.

István a magyar törzsekből olyan keresztény magyar államot hozott létre, amely az egész Kárpát-medencére kiterjedt.

1038. augusztus 15-én halt meg.

1774 óta ünnepeljük első királyunkat augusztus 20-án: Mária Terézia nyilvánította nemzeti ünneppé ezt a napot.

Szent István

Cantus Catolici, 1674